A gyógytornászok magasan képzett, tanulmányaik és gyakorlati munkájuk során nagy mennyiségű tapasztalatot felhalmozó szakemberek. A Magyar Gyógytornász-fizioterapeuták Társasága Etikai Kódexe alapján magatartásuk alapja és munkájuk célja a betegség megelőzése, gyógyítása és a rehabilitáció. Mindennek ellenére azt gondolom, hogy eredményeik, módszereik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a gyógyítás folyamatában.
A gyakorlatban a gyógytornász feladata - nagyon röviden - az életminőség javítása. Gyógytornával a fájdalom csökkenthető, a mozgáspálya visszaállítható, javul az erőnlét, az egyensúly, a mozgáskoordináció, az elesés kockázata csökkenthető, ami idősebb korban kiemelten fontos. Akár egy személyi edzőként is tekinthetünk rá, aki komoly tapasztalattal és alázattal valódi gyógyító tevékenységet végez. Gyógytornászhoz nem kedvtelésből fordulunk, hanem mert betegnek érezzük magunkat, fájnak a mozdulataink, az izmaink. Mindennek ellenére igenis találkoztam olyan „beteggel” akinek valójában nem voltak akut panaszai, mégis azért jár heti rendszerességgel a gyógytornászhoz, mert biztos szeretne benne lenni, hogy azok a mozdulatok, amelyeket csinál megfelelőek, a mozdulatsorok megfelelő egyensúlyban vannak egymással, ezáltal biztosított és fenntartható az izomzat egészséges fejlődése. Hogy mit jelent az egyensúly? Egyrészről a jobb és bal oldal átmozgatásának egyensúlyát, másrészről pedig az egész test átmozgatásának, erősítésének egyensúlyát jelenti.
Sok az olyan beteg, akik a sporttevékenységből adódóan, vagy munkájukból kifolyólag egyoldalú terhelésnek vannak kitéve, komoly torzulást okozva ezáltal a saját egyensúly rendszerükben, amely aztán ha a helyzet állandósul, komoly fájdalmakban jelentkezik.
A gyógytornász segítségével ráébredhetünk testtudatunkra, ahogy az egyik betegünk mondta „végre éreztem, hogy izmaim vannak”. Megtanuljuk, hogyan kell a tornagyakorlatokat helyesen és hatékonyan csinálni – a gyógytornász minden esetben javít. A gyakorlatok tanulhatók, és idővel otthon is végezhetők, de azért időnként a szakember kontrollja javasolt.
Mint minden éremnek azonban, ennek is két oldala van. A kétoldalú hatékony és tiszta kommunikáció, a közös erőfeszítések fogják csak a várt eredményt meghozni. Az eredmények eléréséhez kell a beteg, a gyógyulni akarásával, kitartásával, egyfajta elhivatottságával. Mert a gyógyulás - azt hiszem ezt határozottan állíthatom - nem egy rövid folyamat, akár hónapokba is beletelhet – és ez kitartást igényel a beteg részéről, önfeláldozást és döntéshozatalt. Ennek a gyógyulási folyamatnak azonban vannak járulékos hozadékai is – és ezt saját tapasztalatból mondom. A testünk gyógyítása a lelkünk gyógyulása is, a magunkra szánt idő elégedettséggel, büszkeséggel tölt el bennünket és kikapcsolódunk. A gyakorlatok, amelyeket az elején nem tudtunk megcsinálni, a sokadik alkalommal könnyedén megvalósíthatók, érezzük a szabad és felszabadult mozgás örömét, újra kinyílik a világ, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy már nincs szükség fájdalomcsillapítóra sem.
Végezetül még egy nagyon fontos gondolat – ha már a gyógyításról szó esett, nem szabad megfeledkeznünk a megelőzésről sem. Bármely korban, bármely esetben a prevenció kiemelt fontosságú, de talán gyermekeknél különösen. Bármely panasz esetén fontos a gyermekek kezelését időben elkezdeni, mert ezzel a későbbi, felnőttkori deformitások megelőzhetők.
Ne feledjük, a betegségünk figyelmeztet és tanít bennünket – változásra, nyitottságra és kitartásra. Jó egészséget kívánunk!
Elérhetőség az alábbi linken >>
https://www.rakosmenti.info/Szakmai-cikkek/a-gyogytornarol-kicsit-maskeppen.html#sigProIda9da4b9e59
